Templom
A sopronkövesdi római katolikus templom bemutatása
A Széchenyi család birtokához tartozó Sopronkövesd község jelenlegi templomának helyén is már templom állott a XVIII. században. A templom átépítése 1782-1806 között történt. Kora klasszicista stílusú, 264 m2 alapterületű, egyhajós templom, szentélyét, a főhajót, valamint a toronyalját és az orgonakarzatot csehsüveg boltozat fedi.
A templom főoltára neoromán stílusú, 1929-ben készült Mechle Béla soproni műhelyében ifj. Stornó Ferenc terve alapján. A főoltárt korinthoszi oszlopok fogják közre. Az oltár mellett kétoldalt Szent László és Szent István király barokk szobrai állnak. Az oltárképet, amely Boldogasszony születését ábrázolja, az egri származású Hess János Mihály festő készítette az 1790-es évek elején. A kép bal felső sarkában Szent Anna pihen az ágyban, elől a Szent Szűz látható a kisdeddel a nyoszolyóasszonyok társaságában, valamint jobb oldalt Joachim. A kép felső részében az Atyaisten karjaival öleli át a jelenetet.
Az északi oldalon található mellékoltár Kálvária jelenete Jézust ábrázolja a keresztfán, körülötte Szűz Mária, Mária Magdolna és Szent János apostol látható.
A szószék az 1800-as évek elején készült. Kör alakú mellvédjén a dombormű Krisztust és a szamaritánus asszonyt ábrázolja. Klasszicista stílusjegyeit a virágmotívumos vázák, meanderes szalagok tükrözik. Hangvetőjén a 10 parancsolat táblája látható szerteágazó sugarakkal. A csigás fejű padok a XIX. század elejéről valók.
A XIX. század elején készült fali kálvária a templom egyik legértékesebb művészi alkotása. Az ismeretlen mestertől származó dombormű-sorozat a későbarokk gazdag formanyelvével hűen jeleníti meg a Golgota fájdalmát.
Az egymanuálos, 12 regiszteres orgonát Müller Antal építette 1870-ben. A hangszer érdekessége, hogy a mester – mint az 1888-as farádi orgonájában is – függőleges elhelyezésű csúszkákat épített, mely Magyarországon ritka megoldásnak számít. A hangszert Ádám József szombathelyi orgonaépítő mester 1964-ben villamos fúvóberendezéssel látta el.
A kórus alatt található a Bindes Pál plébánosságának (1967-1989) idején készült Szeplőtelen Fogantatás oltár: Mária a barlang közepén áll, előtte a térdeplő Bernadett.
Az üvegablakok (Szent Család, Szent Erzsébet, Szent Imre) Palka József budapesti műhelyében készültek.
Az 1972-es felújításkor a főoltár keresztjét áthelyezték a temetőbe, melynek felhasználásával 1973-ban emlékmű készült. A felújításkor készültek a freskók, amelyeket Samodai József (1920-1984) mosonszolnoki mester készített: a hajó boltozatára a négy evangélista alakja, az Árpád-házi szentek életének egy-egy fontos mozzanata, a szentély boltozatjára Krisztus feltámadását ábrázoló freskó került.
A diadalívre a sasok tartotta Széchenyi címer és a Széchenyi család jelmondata („Ha Isten velünk, ki ellenünk?”) az 1991. évi felújításkor került.
A legutóbbi, 2005-ös felújítás során a mintegy 30 millió forintos Sapard támogatásnak köszönhetően kicserélték a teljes tetőszerkezet és a nyílászárókat, lefestették a falakat és a padokat, megállították az épület dőlését, a torony pedig díszkivilágítást kapott. A megújult templomot dr. Pápai Lajos megyéspüspök áldotta meg 2005. október 16-án.
A barokk párkányokkal szintekre tagolt torony az oromzatos homlokzat előtt áll, tetejét négyoldalú, íves kősisak fedi. A templom tornyában három harang lakik. A nagyharang 1923ból való. A legkisebb harang 1883-ban Seltenhoffer Frigyes soproni öntödéjében készült. A harmadik harang a sopronkövesdi származású Tóth István alapítványaként és a helyi hívek adományából Gombos Lajos őrbottyáni műhelyében készült 1979-ben, és 1980. szeptember 8-án szentelték fel.
A templom titulusa Kisboldogasszony, búcsúnapja szeptember 8-án van.