Látnivalók

Az én falum:

Téltemető virág március elején, a parkerdőben

Alkotóház

Termelői piac

A 2015.08.19-én felavatott Szent István szobor

Lebó Ferenc alkotása

Kotecsi kapu-Vasfüggöny emlékhely

2014-ben az eredeti kapu helyén, egy rövid szakaszon az elektromos jelzőrendszer mementóként felépítésre került.

Rákóczi u. 30. – Tájház felújítás előtt és után:

Szent Ferenc szobor - a falu legrégebbi szobra (1712):

Szent Antal szobor:

Valamikori villa, ma könyvtár:

Som Fogadó:

Szobor a valamikori tejcsarnok oldalában:

Agghegyi látkép a Langárból:

Tavaszi határ repcepompával:

Bárány legelő és környéke:

Lovastanya a Fülesi úton:

Szentháromság-szobor:

Az Agg-hegy felé vezető útnál áll, 1864-ből származik. A hagyományos ábrázolást (az Atya és a Fiú egymás mellett ül, felettük a Szentlélek alakjával) neogótikus díszítés övezi.

A felújított Szentháromság-szobor:

A falu legszebb kapuja:

Mária-kép II:

A Nagyerdőben, a grófút mellett áll a Mária-kép, egy pléhlemezre festett Sarlós Boldogasszony-ábrázolás. A sopronkövesdi Erdőgazdaság fűrésztelepén dolgozó jóérzésű embereknek köszönhetően 1990-ben a kép elődje méltó helyre került. Ugyanis évtizedeken keresztül a falu feletti erdőben, az úthoz közel, egy fenyőfa törzsére volt felerősítve. A dolgozók tölgyfából fűrészeltek egy nagyjából 2,5 magas keresztet, melyet az útszélre állítottak, és ide helyezték át a Mária-képet.[220] 2005-ben közösségi összefogásból egy kopjafát faragtak a számára, és a megrongálódott, többször átlőtt festményt újrafestették. Azóta hagyományosan Nagyboldogasszony napján (augusztus 15.) imádkoznak itt litániát. (A jelenlegi és az előző kép is Sarlós Boldogasszonyt ábrázolta, ünnepe július 2.!)

2011. 08.14-én felavatott új Mária-kép:

Pásztorkép:

A Mária-képet a helyi hagyomány egyik ága tévesen az ún. kövesdi fakereszttel kapcsolta össze. Lövő monográfusa, Mohl Adolf A kövesdi fakereszt című népmondájában részletesen leírja a történetet. Mária Terézia uralkodása alatt még kimerészkedtek az erdőbe a nádaratás miatt megriadt réti farkasok. A vadállatok elől menedéket kereső bojtárfiú az undi áléban lévő fakeresztre kapaszkodott fel, hogy megmeneküljön az őt üldöző farkasok elől. A kereszt, amely az évszázadok folyamán az erdő sűrűjébe került, 1921. február 27-én éjjel sajnálatos módon vad- és faorzók áldozatául esett.

Hulcz-emlékmű:

Az I. világháborúban hősi halált halt Hulcz János emlékműve a Pi?ta alakjával. Felirata: "Isten dicsőségére, a fájdalmas Szüz Mária tiszteletére, az 1914-18. világháboruban hősi halált halt Hulcz János emlékére, aki a 7. honvédhuszárezrednél 1917 aug. 12-én a román harctéren Kimpolung városánál Bukovinában 20 éves korában elesett. Emeltette testvére Hulcz József és családja 1934."

Hulcz-emlékmű 2014 tavaszi képei:

Horgásztó:

Körúti játszótér

Hősök tere:

A plébánia előtt elhelyezkedő téren áll a falu I. és II. világháborús áldozatainak emléket állító hősi emlékmű, valamint itt található a Milleneumi-kereszt is.

Imre-major

A Széchényiek által építtetett és az egyik gyermekről elnevezett major jelenleg üresen áll. 2009-2010 évben itt került megrendezésre Sopronhorpáccsal közösen az erdei majális. Ezt az épületet elbontották, és azonos stílusban újjáépítették. Jelenleg magántulajdonban van.

Péter-major

Vadászházak a röjtöki erdőben

Kápolna:

A kápolna a faluhoz közeli szőlőhegyen, az Agg-hegyben található, az ún. Kotecsnél, honnan gyönyörü kilátás nyilik a környékre a Fertő hatalmas tükréig, a hegyen terem a jó kövesdi szőlő, lábánál patak folyik. [202] Eredete több évszázadra nyúlik vissza; a Dongó-család építtettte a XVIII. század első felében.[203] Az egyszerű, dongaboltozatú épületet az évszázadok folyamán többször átalakították, és a homlokzatra gótizáló kis tornyot emeltek.[204] Leginkább az utóbbi felújításokat lehet nyomon követni.

Egy Kövirózsa ünnepségről pár kép:

Patak:

A falu határában folyik a Kardos-ér , amit a helyiek Füles-pataknak hívnak

A gróf Széchényi Lajos által építtetett magtárak, melyek közül az egyik ma lakóház:

A község határában elesett honvédek emlékműve:

1945. március 31-én a menekülő német katonák tizenhárom ismeretlen magyar katonát lőttek le, mert azok nem akartak engedelmeskedni. Az emlékezetükre állíttatott emlékművet 1992. május 31-én avatták fel.